2025. szeptember 10-én az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megtartotta az éves Unió helyzete című beszédét Strasbourgban, melyben meghatározta az Unió prioritásait az elkövetkező évre.
A beszédet, amelyről jelen cikkben Berki Nikoletta munkatársunk számol be, az Európai Parlament képviselőivel folytatott vita követte, megerősítve az elszámoltathatóságot. Az Unió helyzete beszéd jelentősége, hogy felvázolja az elnök jövőképét és főbb kezdeményezéseit a következő évre, fontos pillanatot jelölve az EU irányának alakításában és a polgárok elvárásainak való megfelelésben, valamint az elhangzottakkal összhangban kerülnek kialakításra a közvetlen uniós pályázatok fókuszpontjai is.
Beszédjének nyitásaként Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg harcban áll, mely a kontinens szabadságáért, függetlenségéért, értékeiért és jövőjéért zajlik. “A mai világ könyörtelen kihívásokkal szembesíti a kontinens lakóit: a megélhetési költségek emelkednek, a globális válságok hatásai érződnek, miközben a gázai és ukrajnai helyzet komoly aggodalomra ad okot.” Kiemelte, hogy elérkezett az új Európa pillanata, amelynek feladata saját védelme és biztonsága mellett a nyitottság és a szövetségek ápolása a régi és új partnerekkel.
Az Ukrajnát érintő humanitárius és biztonsági kérdésekben a gyermekek védelmét és hazajuttatásuk biztosítását emelte ki. Az EU eddig 170 milliárd eurós katonai és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, most pedig az ERA-hitelekből további 6 milliárd euró előre ütemezett támogatást is bejelentett egy drónszövetség létrehozásával egyidejűleg.
“Európának készen kell állnia, hogy vállalja a felelősséget saját biztonságáért: a Readiness 2030 kezdeményezés akár 800 milliárd euró beruházást is biztosíthat a védelem területén.” Az elnök rámutatott arra is, hogy Európa keleti része védőszárnyként funkcionál, a „drónfal” pedig a hiteles védelem alapját képezi, biztosítva az unió teljes területének valós idejű védelmét.
A palesztin-izraeli válság kapcsán Von der Leyen kiemelte, hogy a szándékosan előidézett éhínség nem lehet háborús fegyver. A Bizottság javaslatot tett az Izraelnek nyújtott támogatások felfüggesztésére, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó társulási megállapodás részleges felfüggesztésére. A cél, hogy a túszok szabadon távozhassanak, az élelmiszer bejusson, és tűzszünet jöjjön létre, garantálva a biztonságot Izrael és a palesztinok számára.
“A versenyképesség és gazdasági fejlődés terén Európa minden adottsággal rendelkezik a fellendüléshez, ám erős gazdasági és geopolitikai ellenszél nehezíti a helyzetet. Jelentős beruházások vannak folyamatban a digitális és tiszta technológiákba, miközben a kulcsfontosságú iparágakban a munkahelyek védelmére varó törekvés és a „Made in Europe” kritériumok érvényesítése biztosítja a helyi gazdaság fejlődését. Az átalakulás, vagyis az igazságos átmenet, acélipar dekarbonizációja és a körforgásos gazdaság kialakítása elengedhetetlen a függetlenség eléréséhez.”
Társadalmi szinten Von der Leyen célja a szegénység felszámolása 2050-re, a gyermekvédelm garantálásával, a megfizethető megélhetés és lakhatás biztosítása, valamint a modern foglalkoztatás kialakítása. “Az EU a lakhatási válság kezelésére összeurópai erőfeszítéseket tesz a megfizethető európai lakhatásra vonatkozó terv által, szorgalmazva az új házak és kollégiumokat építését, az állami támogatási szabályok felülvizsgálatát, a rövidtávú bérbeadás problémájának kezelését és az első EU-s lakhatási csúcstalálkozó összehívását is.”
Az uniós kül- és belpolitikára térve Von der Leyen hangsúlyozta a szabadságjogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmét, a dezinformáció elleni fellépést, a gyermekek online biztonságát, valamint a migráció és határigazgatás megerősítését. A globális kereskedelem területén az EU aktív szerepet vállal, miközben saját gazdasági szabályozását alakítja. Külön kiemelve az autóipart és élelmiszerágazatot a rugalmasságot, a tisztességes versenyt és egyenlő feltételek biztosítását sürgette.
A beszéd végén Von der Leyen megerősítette a gyorsabb és eredményesebb Európa szükségességét, az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás megújítását, a külpolitika terén pedig a minősített többség felé való elmozdulást. 2025-ös beszédet a Bizottság elnöke az „Éljen Európa!” felkiáltással zárta.
