Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2026-os State of the Union beszédében egy erősebb, önállóbb és ellenállóbb Európa kialakítását nevezte az Európai Unió legfontosabb stratégiai céljának. Értékelése szerint az Unió egyszerre van történelmi erejének csúcsán és az elmúlt évtizedek egyik legbizonytalanabb időszakában. A geopolitikai feszültségek, a háborúk, az energiabiztonság, a technológiai átalakulás, a klímaváltozás és a demokráciát érő kihívások egyaránt új európai válaszokat tesznek szükségessé.
A beszéd egyik központi eleme az európai gazdaság versenyképességének erősítése volt. Az elnök szerint Európának gyorsítania kell az egységes piac reformját, csökkentenie kell az adminisztratív terheket, és könnyebbé kell tennie a beruházásokat. Kiemelte az európai tőkepiacok széttagoltságának felszámolását, valamint a bankrendszer növekedést támogató átalakítását. A Bizottság számításai szerint a 12 omnibusz-javaslat évente mintegy 17 milliárd euróval mérsékelheti az adminisztratív terheket.
Kiemelt téma volt az energiafüggetlenség is. Ursula von der Leyen az importált fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentését, valamint a megújuló energia, az atomenergia és más európai energiaforrások fejlesztését sürgeti. A cél az elektromos energia részarányának megduplázása 2040-ig. A beszéd szerint ez jelentősen mérsékelhetné Európa fosszilisenergia-importját, miközben szükségessé teszi az elektromos hálózatok, a tárolási kapacitások és a hálózati csatlakozások gyors fejlesztését.
A gazdasági önállóság részeként a beszéd Kínával és a kritikus nyersanyagokkal is foglalkozott. Az EU jelentős kereskedelmi egyensúlytalansággal szembesül, miközben számos kritikus nyersanyag tekintetében erősen függ Kínától. Ennek kezelésére egy új európai szervezet létrehozását jelentették be, amelynek feladata a kritikus nyersanyagok beszerzésének és stratégiai készletezésének támogatása lenne.
A beszéd másik meghatározó területe a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia volt: Európának egyszerre kell mérsékelnie a klímaváltozás hatásait és alkalmazkodnia azokhoz. Új európai klímaalkalmazkodási keretrendszer, hőhullámokra vonatkozó terv és klímabiztosítási kezdeményezés is szerepel a javaslatok között. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az elnök az innováció támogatása mellett biztonsági garanciákat és európai technológiai kapacitások kiépítését sürgeti. Külön hangsúlyt kapott az AI alkalmazása az egészségügyben, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a fejlett iparban, valamint a védelemben és az űrtechnológiában.
A biztonság- és védelempolitika terén beszédében Ursula von der Leyen az európai képességek további fejlesztését sürgette. Az új biztonsági stratégia mellett egy európai „Emergency Security Protocol”,
valamint egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásának gondolata is megjelent. Az elnk a NATO-val való együttműködés fenntartása mellett nagyobb európai védelmi képességeket és közös stratégiai eszközöket szorgalmaz. Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt cél, többek között a humanitárius segítséget, légvédelmi támogatást, közös rakétavédelmi fejlesztéseket és az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyabb végrehajtását emelte ki.
A migráció és a határvédelem kapcsán a közös európai megoldások fontossága kapott hangsúlyt. A Migrációs és Menekültügyi Paktum teljes körű végrehajtása mellett szükség van egy új európai vészhelyzeti keretre, a Frontex megerősítésére, valamint a legális migrációs lehetőségek bővítésére. A jogok tiszteletben tartását és a külső határok védelmét egyszerre nevezte európai prioritásnak.
A Bizottság elnöke külön foglalkozott az európai demokrácia és a gyermekek digitális védelmének kérdésével. A külföldi beavatkozás, a dezinformáció és a deepfake tartalmak elleni fellépés mellett új szabályokat jelentett be a kiskorúak közösségi médiahasználatára. Az EU Kids Act javaslat 13 év alatt tiltaná a közösségi média használatát, 15 év alatt pedig csak szülői felügyelettel működő, korlátozott funkciójú fiókokat engedne. A beszéd egy szélesebb Digital Fairness Act előkészítését is bejelentette.
A beszéd záró üzenete az európai egység és közös jövő fontossága volt. Európának nem elszigetelődésre, hanem új partnerségekre van szüksége. Ennek részeként a beszédben szorosabb együttműködést irányzott elő Kanadával, és felvetette Kanada első társult EU-tagként való bevonását is. A közelgő, Római Szerződéshez kapcsolódó évfordulóra tekintettel egy új Európa-kongresszus létrehozását is bejelentette. Ursula von der Leyen végső üzenete szerint Európának saját kezébe kell vennie jövőjét, miközben megőrzi a béke, a demokrácia, a szabadság és az együttműködés alapértékeit.






