A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2026. szeptember 29-én tette közzé a Globális Innovációs Index (GII) idei kiadását. Az élmezőnyben több európai ország is szerepel: Svájc az első, Svédország a második, és a legjobb tíz között van Hollandia, Finnország és Dánia is. A jelentés részletei azonban azt mutatják, hogy Európa jól teljesít a tudás előállításában, de lényegesen gyengébben annak piaci hasznosításában.
A GII 2026 fókuszában a mélytudományi (deep science) startupok állnak, vagyis a félvezetők, a kvantumtechnológia, az élettudományok vagy a fejlett anyagok területén működő vállalkozások. Ilyen cégekből az Egyesült Államokban 12 752, Kínában 3466 működik, és uniós tagállam nincs az első háromban. A vállalkozások jellemzően két ponton kerülnek forráshiányba: amikor egy kutatási eredményből működő prototípust kell létrehozni, és amikor a bizonyítottan működő technológiát ipari méretben kellene piacra vinni. Európában ez utóbbi rés különösen széles. A világ mélytechnológiai startupjainak 45%-a európai, a globális finanszírozásnak viszont csak 17%-a jut ide.
Mit jelent ez a pályázók számára?
Éppen ezekre a szakaszokra kínálnak megoldást a közvetlenül Brüsszelből elérhető uniós források:
- Horizont Európa és Európai Innovációs Tanács (EIC):
- az EIC Pathfinder a korai, áttörést jelentő kutatásokat támogatja;
- az EIC Transition a laboratóriumi eredmények prototípussá alakítását;
- az EIC Accelerator a piacra lépést és a növekedést, vissza nem térítendő támogatással és tőkebefektetéssel.
- Scaleup Europe Alap és Megtakarítási és Befektetési Unió: a nagyobb összegű növekedési tőke hiányát célozzák, amely a GII szerint az európai vállalkozások egyik legnagyobb akadálya.
- Digitális Európa program: a mesterséges intelligencia ipari, egészségügyi és mezőgazdasági alkalmazásait támogatja. A Bizottság szerint ezeken a területeken lehet Európának valódi előnye.
- Európai Védelmi Alap: a gyorsan bővülő védelmi K+F új együttműködési lehetőségeket nyit a kutatóhelyek és a vállalkozások előtt.
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben a tervek szerint az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa együttesen mintegy 409 milliárd eurót mozgósítana. A közvetlen uniós források szerepe így a következő években tovább nő. A sikeres pályázáshoz érdemes már most felkészülni és nemzetközi konzorciumokat építeni.
A GII 2026 részletes, kritikus elemzése – benne a kockázati tőke koncentrációjáról, az innovációs klaszterekről és a vállalati K+F szerkezetéről – Pató Viktória Lilla kollégánk cikkében olvasható a Ludovika blogon: Innovációs éllovas vagy lemaradó Európa?
