A generációváltás a fenntartható mezőgazdaság kulcsa
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda meghívására, Somogyi-Frizon Orsolya, a Horizont Európa program második pillérének programozásáért felelős európai bizottsági szervezeti egység képviseletében, részletesen bemutatta, hogyan segíti a program a fenntartható agrárium kialakítását a PortfolioAgrárszektor Konferencia 2024 eseményen december 5-én, Siófokon.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a generációváltás az agráriumban a fenntarthatóság egyik kulcsa, hiszen ez alapvető az innovációs kapacitás növeléséhez.
Hogyan lehet fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot? Ez a kérdés áll annak a stratégiai párbeszédnek a középpontjában, amelynek tanulságait Christophe Hansen, az új mezőgazdasági és élelmiszeripari biztos csapata dolgoz fel. A csoport februárra készít el azt a stratégiai dokumentumot, amely a jövőbeli terveket és célokat összegzi, figyelembe véve a párbeszéd során felmerült javaslatokat is. Ez az anyag iránymutatást nyújthat a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételének kérdésében, és meghatározhatja a szektor következő lépéseit.
Az új stratégiai párbeszéd során egyik kulcsfontosságú célként került megfogalmazásra a magánszektor és a közszféra közötti együttműködés erősítése a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) területén. Ez az együttműködés elengedhetetlen az agrárkutatási kapacitások hatékony kiaknázásához és a fenntartható fejlődés előmozdításához. Hangsúlyozásra került, hogy ebben a tekintetben Európa jelentősen lemarad az Egyesült Államok mögött, ami további intézkedéseket és fejlesztéseket sürget ezen a területen.
Orsolya további fontos kérdésként vetette fel, hogyan lehet a kutatási eredményeket hatékonyan eljuttatni a gazdákhoz. Ebben a folyamatban a KAP (Közös Agrárpolitika) eszközök és a digitalizáció kiemelkedő szerepet kapnak. Elmondta, hogy az adatalapú gazdálkodás elengedhetetlen, hiszen megbízható adatokra van szükség a változások méréséhez és összehasonlításához, amelyet a benchmarking tesz lehetővé.
Az előadás egyik központi témája a talajprobléma volt, amely kifejezett aktualitással bír a Talaj Világnapján. Orsolya rámutatott, hogy az EU-s talajok 60-70%-a nincs megfelelő állapotban, ami komoly gazdasági és környezeti fenyegetést jelent, hiszen a talajdegradáció a földek elértéktelenedéséhez vezet. A talajmisszió célja a források célzott átcsoportosítása és a talajminőség javítása, amely hosszú távon gazdasági és fenntarthatósági előnyökkel járhat.
Az új Bizottság az egyszerűsítés és a gazdák adminisztrációs terheinek csökkentésére törekszik, utóbbi érdekében nemzeti és uniós szinten is fel kell mérni, hogy hol keletkeznek azok.
Végül kiemelte, hogy a fenntartható agráriumhoz elengedhetetlen a gazdák aktív bevonása a kutatásokba, valamint a kutatási igények helyi meghatározása, hiszen ez biztosítja, hogy a megoldások valóban a gyakorlatban hasznosuljanak.
Az előadást követően Bognár István, az MBH Bank szenior üzletfejlesztési menedzsere által vezetett panelbeszélgetés az agrárium finanszírozásának kihívásait és lehetőségeit járta körül.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese felhívta a figyelmet az EU-s pályázati rendszer komplexitására, amely gyakran jelent akadályt a gazdák többségének a források lehívásában. Az alacsony forráslehívási aránya pedig hosszú távon hátrányosan érintheti az agrárszektort. Kiemelte, hogy a pályázatokban való sikeres részvételhez nélkülözhetetlen a megfelelő kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Gergely hangsúlyozta továbbá annak a szükségét, hogy aktívan vegyünk részt a pályázatokat meghatározó munkaprogramok kialakításának folyamatában, kiemelve az uniós intézményekkel való összekapcsolódás és a lobbi fontosságát. Példaként hozta fel a nyugat-európai sikeres agrár kutató-innovátorokat, és arra szólította fel a hallgatóságot, hogy építsünk ki hasonló kapacitást itthon is.
Eszenyi Roland, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési szakértője kiemelte a LIFE és Erasmus+ programokat, amelyek, bár nem közvetlenül az agrárium versenyképességét célozzák, mégis fontos hatással vannak rá. Hangsúlyozta a körforgásos gazdaság stratégiáit, amelyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és a hosszú távú eredményességhez.
Cilip Árpád, a Hargitai Megyei Fejlesztési Ügynökség elnöke rámutatott, hogy a kistermelők számára elengedhetetlen az információáramlás és a termelési lánc megfelelő koordinációja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi adottságok miatt számos kistermelőnek támogatásra van szüksége ahhoz, hogy versenyképes szereplőként bekapcsolódhasson az élelmiszerpiac működésébe.
Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója elmondta, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon megduplázódott a közvetlen források lehívása, ám az EU-s átlaghoz képest még mindig elmaradásban vagyunk. Hangsúlyozta, hogy a hosszú távú fennmaradáshoz kulcsfontosságú az alkalmazkodóképesség, ahogy Áder János előadásában is kiemelte reggeli előadásában. A tanácsadó szerint fő probléma, hogy kevés pályázatot adunk be, és ebben látja a változást, hogy az agrárium be tudjon kapcsolódni a pályázatokba, amelyhez szükséges a kompetencia fejlesztés.
A hosszútávú fenntarthatóság építése rövidtávon versenyképességi kérdést okoz
Somogyi-Frizon Orsolya a panelbeszélgetés során megerősítette, hogy az agráriumban rejlő lehetőségeket csak stratégiai gondolkodással lehet kihasználni. A Horizont Európa második pillérének támogatása elengedhetetlen a strukturális változások előmozdításához, amely szemléletformálást, innovációt és tudáscserét segít elő.
Az esemény végén egyetértés volt abban, hogy a KAP második pillérének erősítése kulcsfontosságú a fenntarthatóság és a versenyképesség egyensúlyának megteremtéséhez. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a lobbi és az uniós intézményekkel való kapcsolattartás segíthet abban, hogy Magyarország hatékonyabban részesüljön a rendelkezésre álló forrásokból.Közös cél egy olyan felelős és fenntartható mezőgazdaság megteremtése, amely hosszú távon is képes megfelelni a versenyképességi kihívásoknak.
