2026. május 28-29-én rendezték meg a VII. Zöld Energia és Fenntarthatóság Szakkiállítást és Konferenciát a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A Magyar Fejlesztésösztönző Irodát Dr. Petri Bernadett ügyvezető és Dr. Matuz János tanácsadó képviselték különböző kerekasztal-beszélgetésekben.
A konferencia témaköre rendkívül aktuális, a zöld energia és fenntarthatóság mind olyan kérdések, melyek komplex kihívásokhoz kötődnek globális szinten.
Ennek megfelelően ma már mind magyar, mind uniós szinten fontos szakpolitikai szerepet tölt be az energiabiztonság, mely egyben jelentős gazdasági és geopolitikai tényező is.
Az Európai Unió energiapolitikáját vizsgálva széles jogalkotási és stratégiai háttér rajzolódik ki: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 194. cikke az energiát a tagállamok és az EU közös felelősségeként rögzíti, ezzel jogalapot teremtve az energiához kapcsolódó uniós kezdeményezéseknek. Az Unió energiapolitikájának fő céljai az energiapiac megfelelő működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása, valamint az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása.
Ezen célok elősegítésére több stratégiai dokumentum is született. A Repower EU célja az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőség megszüntetése, mely keretében diverzifikálják a beszerzési forrásokat és útvonalakat, javítják az európai gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságát, és felgyorsítják a megújuló energia fejlesztését. Mindez hozzájárul az EU ellátásbiztonságához és a körforgásos jelleg előmozdításához is.
A Clean Industrial Deal az EU versenyképességének és szén-dioxid-mentesítésének terve. A program kiemelt hangsúlyt fektet az energiaigényes iparágak dekarbonizációjára, a tiszta energiára való átállásuk támogatására, valamint a bonyolult szabályozásnak való megfelelésre. Emellett a tiszta technológiai ágazat versenyképességének támogatása szintén hangsúlyos a körforgásosság és készségfejlesztés mellett.
Az EU Affordable Energy Action Plan fókuszában a megfizethető energia áll: a villanyszámlák és ellátási költségek csökkentésére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz, mely keretében ösztönzi a tagállamokat a hálózati díjak és adók mérséklésére, a hosszú távú szerződések megkötésére, és felgyorsítja a projektengedélyezést, miközben megerősíti a hálózati infrastruktúrát.
Ezek a stratégiák is jól mutatják, hogy az Unió energiapolitikája a dekarbonizáción, ellátásbiztonságon és versenyképességen alapszik, melyek megvalósítását számos intézkedés keretében támogatja.
Az uniós energiához kapcsolódó statisztikából jól látható, hogy 2024-ben az EU a saját energiájának 43%-át termelte, míg 57%-át importálta.
Ugyanebben az évben az uniós energiatermelés számos különböző energiaforrásra terjedt ki: szilárd tüzelőanyagok, földgáz, nyersolaj, atomenergia és megújuló energia, melyek termelésében például
Málta, Franciaorzság vagy Lengyelország emelkedtek ki. Ezzel szemben az import legnagyobb mértékben az olaj és kőolajtermékekre terjedt ki, melyet főként az Egyesült Államok szállított az Unió részére.
Magyarország esetében a Nemzeti Energiastratégia 2030 teremt összahangot az energia- és klímapolitika között, a gazdasági fejlődést és a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartva. A stratégia javaslatokat fogalmaz meg a magyar energiaszektor különböző szereplői és a döntéshozók számára, valamint hosszú távú kontextusba helyezve intézkedéseit egy 2050-ig terjedő ütemtervet is felvázol.
A magyar energiatermelésre vonatkozóan 2025-ös adatok is elérhetők, melyek alapján az atomenergia (40,9%), a megújuló energia (35,1%) és a fosszilis energia (24%) termelése volt a legjelentősebb a tavalyi évben.
A megújuló energiaforrások terjedése miatt az energiatárolás stratégiai jelentőségűvé vált. Magyarország számára különösen fontos a villamosenergia-hálózat modernizálása, az okoshálózati rendszerek fejlesztése, valamint regionális együttműködések erősítése.
Mivel a jelenlegi magyar energiapolitika erősen támaszkodik a nukleáris energiára, és viszonylag lassan haladt a szélerőművek és energiatárolás fejlesztésében, a jövőben egy kiegyensúlyozottabb modell alkalmazása indokolt, amely gyorsítja a megújuló energia integrációját és fejleszti a tárolási és hálózati kapacitásokat, miközben prioritásként kezeli az energiahatékonyságot.
Az energiafüggetlenség szintén hangsúlyos eleme az energiapolitikai párbeszédeknek, mely már nem kizárólag nyersanyagkérdés, hanem egyben technológiai és innovációs verseny is. A biztonságos és versenyképes helyzet kialakításához elengedhetetlen a saját technológiák, energiarendszerek és ipari megoldások fejlesztése.
Ehhez kapcsolódóan a magyar energiaszektor hatékonyságának további növelése érdekében magas hozzáadott értékű K+F és technológiafejlesztésre van szükség olyan területeken, mint az energiatárolás, smart grid rendszerek, nukleáris technológiák, vagy AI-alapú energetikai megoldások.
Az energiával összefüggő innovációs tevékenységek a leghatékonyabban egyetemek, kutatóintézetek és ipari szereplők együttműködésével valósíthatók meg. A közvetlen uniós források ebben kulcsszerepet játszhatnak: az olyan programok, mint a Horizont Európa, az Innovációs Alap, a Digitális Európa Program vagy az IPCEI (Közös Európai Érdeket Szolgáló Fontos Projekt) támogatást nyújtanak az energiával kapcsolatos különböző fejlesztésekre.
Mindezek alapján fontos kiemelni, hogy a jövő energiapolitikájának kulcsa a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság közötti kényes egyensúly megteremtése, amely egyszerre szolgálja a gazdaság növekedését és a környezeti szempontok figyelembe vételét. A tiszta technológiákba való rugalmas és stratégiai befektetés nem csupán opció, hanem az egyetlen járható út egy ellenállóbb és zöldebb jövő felé.
Szerző: Berki Nikoletta
