Munkatársunk, Pató Viktória Lilla november 3–4-én Koppenhágában vett részt az „AI in Science Summit 2025” című konferencián, amelyet a dán EU-elnökség és az Európai Bizottság szervezett. A kétnapos rendezvény középpontjában az a kérdés állt, hogyan tudja Európa a mesterséges intelligencia erejét a tudományos kutatás szolgálatába állítani, és ezzel új korszakot nyitni a kontinens innovációs és versenyképességi politikájában. Az MFOI részvétele elsősorban azt szolgálta, hogy a magyar szereplők időben és első kézből kapjanak információt a 2026-ban nyíló, mesterséges intelligenciához kapcsolódó közvetlen uniós finanszírozási lehetőségekről, és ezekhez fel tudják készíteni a hazai projektportfóliót.
A program során akadémiai, vállalati és szakpolitikai szereplőkkel folytak egyeztetések, külön workshop foglalkozott a mesterséges intelligencia integrációját és technológiai fejlesztését célzó, várható 2026-os pályázati felhívásokkal. Fontos üzenet volt, hogy az egészségügyi adatokra és MI-megoldásokra építő felhívásokat is magában foglaló EU4Health 2026-os éves munkaprogramját a Bizottság már decemberben tervezi elfogadni, ami a 2025-ös munkaprogram elfogadásának jelentős csúszása után komoly előrelépés. Ez új lehetőségeket nyit az egészségügyi adat-infrastruktúra, a digitális egészségügyi szolgáltatások és a mesterséges intelligencia vezérelte diagnosztikai, prevenciós vagy ellátásszervezési projektek számára – olyan területeken, ahol a magyar egészségipari és egészségtechnológiai szereplők az MFOI szakmai támogatásával érdemben bekapcsolódhatnak a nemzetközi együttműködésekbe.
A konferencia finanszírozási fókuszú workshopján az Európai Bizottság képviselői bemutatták a Horizon Europe „Digital, Industry and Space” (Cluster 4) keretében tervezett, 2026-os mesterséges intelligencia felhívásokat is. A tervek szerint a pályázatok 2026 tavaszán nyílnak, az első beadási határidők 2026 őszére várhatók. A kiemelt témák között szerepel a megbízható és energiahatékony mesterséges intelligencia fejlesztése, a kollaboratív MI alkalmazása a fejlett gyártásban és robotikában, valamint az MI-vel támogatott adatterek és a szuverén felhőmegoldások interoperabilitása. Ezekre a tematikus területekre összességében mintegy 120 millió eurós keret jut majd, elsősorban több országból álló konzorciumi projektek formájában. Az MFOI számára ezek a bejelentések iránytűként szolgálnak ahhoz, hogy a hazai egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások számára időben megkezdődjön a partnerkeresés, a projekttervezés és a kapcsolódó kapacitásépítés.
Kiemelt szerepet kaptak a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) program 2026–2027-re tervezett felhívásai is, amelyek egyszerre szolgálják a kutatói mobilitást, a nemzetközi együttműködéseket és a vállalati részvételt. A Doctoral Networks felhívások keretében minimum három európai szervezetből álló hálózatok hozhatók létre, amelyek célcsoportja olyan fiatal kutatók köre, akik jogosultak doktori képzésre, de még nem szerezték meg fokozatukat. A 10–15 kutatót tömörítő, legfeljebb 48 hónapos (összevont doktori programok esetén 60 hónapos) projektekben kifejezetten előny a nem akadémiai, például ipari vagy civil partnerek részvétele. A Postdoctoral Fellowships a doktori fokozattal rendelkező, legfeljebb nyolc év posztdoktori tapasztalattal bíró kutatók számára kínálnak 24–36 hónapos támogatott kutatói időszakot, erős kiválósági fókusz mellett, míg a Staff Exchanges rugalmas keretet adnak arra, hogy közös tudományos projekt köré szervezve, intézmények között cserélődjön a személyzet – ideértve a kutatásmenedzsereket is, ha szerepük megfelelően megjelenik a projektben. A Co-fund felhívások révén pedig egy-egy intézmény saját doktori vagy posztdoktori programját emelheti MSCA-szintre, részben uniós társfinanszírozással. A programok közös pontja, hogy nyitottak a mesterséges intelligencia tudományos és innovációs alkalmazásaira, a kutatói pozíciók pedig az EURAXESS portálon is megjelennek majd; az MFOI feladata, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH) együttműködésben ebben a környezetben az, hogy a hazai intézmények és vállalatok számára érthetővé és elérhetővé tegye ezeket az opciókat.
A koppenhágai konferencia nemcsak konkrét pályázati információkat, hanem szélesebb stratégiai keretet is adott Európa mesterséges intelligencia politikájához. A rendezvény legfontosabb bejelentése a RAISE – Resource for AI Science in Europe – kezdeményezés elindítása volt, amely egy virtuális európai intézetként köti hálózatba a tudományos célú MI-hez szükséges alapvető erőforrásokat: az adatokat, a számítási kapacitásokat, a kiváló kutatókat és a kutatásfinanszírozási eszközöket. A program az európai kutatók számára hozzáférést biztosít az úgynevezett AI Gigafactory-khoz, amelyek jelentős uniós forrásból épülnek ki, emellett dedikált keretet különít el kiválósági és doktori hálózatok létrehozására is. A RAISE kezdeményezés egyszerre támogatja a mesterséges intelligencia alapkutatásait, az MI tudományos alkalmazásait és a stratégiai jelentőségű beruházásokat, elsősorban a Horizon Europe és a Digital Europe Program (DEP) eszközein keresztül. A Bizottság 2026–2027-ben mintegy 100 millió eurót különít el a következő generációs MI-rendszerek fejlesztésére. A plenáris előadások üzenete egyértelmű volt: az MI nem a jövő távoli ígérete, hanem a kutatás jelen ideje, és Európának most kell kialakítania azokat az intézményi és finanszírozási megoldásokat, amelyek garantálják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása emberközpontú, átlátható és biztonságos maradjon.
A konferenciáról készült részletesebb, személyes hangvételű beszámoló az NKE Ludovika blogján is megjelent. A „Minél többet értünk, annál kevésbé félünk – Európa új iránya az MI tudományos forradalmában” című írás bemutatja, hogyan illeszkedik a RAISE kezdeményezés az „ötödik szabadság”, vagyis a tudás és a kutatás szabad áramlása köré épülő európai stratégiába; milyen tudományos, etikai és szabályozási dilemmákat vet fel az, hogy a generatív MI-rendszerek sokszor a felhasználói elégedettség kedvéért „megszépítik” a valóságot; és miért kulcskérdés, hogy Európa olyan „őszinte”, reprodukálható és biztonságos csúcskategóriás MI-rendszerek fejlesztésébe fektessen, amelyek a tudomány megbízható partnerei lehetnek.
