Az EU Közös Agrárpolitikai Hálózat (EU-CAP Network) egy olyan kulcsfontosságú szerveződés, amely támogatja a fenntartható és innovatív mezőgazdasági gyakorlatokat az Európai Unióban. 2024. május 6-8. között Estorilban rendezték meg az „EIP-AGRI Operatív Csoportok: Innováció a gyakorlatban” című konferenciát, mintegy 550 fő részvételével, amelyen a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) is képviseltette magát. A mezőgazdasági ágazat az EU-ban és Magyarországon egyaránt a globális fenntarthatóság, a gazdasági stabilitás és az élelmezésbiztonság egyik sarokköve. Az agráriumban az innováció nemcsak a hatékonyság és a termelékenység növelésének útja, hanem az éghajlati változások, a növekvő népesség és a környezetvédelmi aggályok miatt is szükségszerű. Az Európai Unió által létrehozott Közös Agrárpolitikai Hálózat kiemelt szerepet játszik az innováció irányításában különböző mechanizmusokon keresztül, amelyek egyike az operatív csoportok rendszere (Operational Group, a továbbiakban: OG).
Operatív csoportok és projektek
A 2023-2027-es közös agrárpolitikai (KAP) időszakban az operatív csoportok projektjei továbbra is kulcsfontosságúak az innováció ösztönzése és a tudáscsere megkönnyítése szempontjából. A csoportok együttműködési egységek, amelyek célja a mezőgazdasági, erdészeti és vidéki ágazatokban a gyakorlati innováció ösztönzése. Mindegyik csoport az érdekeltek sokféle szereplőiből áll, többek között mezőgazdasági termelőkből, tudósokból, ipari szakértőkből, tanácsadókból és nem kormányzati szervezetek képviselőiből. E csoportok struktúráját úgy alakították ki, hogy elősegítse a problémamegoldás demokratikus, inkluzív megközelítését, biztosítva, hogy a megoldások holisztikusak legyenek. Az operatív csoportokon belüli problémamegoldási folyamat kezdettől fogva együttműködésen alapul. Minden tag hozzájárul a probléma körének meghatározásához, a lehetséges megoldások kidolgozásához, valamint ezek esetleges teszteléséhez és megvalósításához. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a kidolgozott megoldások ne csak innovatívak, hanem gyakorlatiasak és különböző kontextusokban is megvalósíthatóak legyenek. Az operatív csoportok működésének középpontjában az interaktív innovációs modell áll. Ez a módszertan az összes résztvevő közvetlen bevonását és együttműködését helyezi előtérbe, kihasználva kollektív tudásukat és képességeiket. A hagyományos, felülről lefelé irányuló modellekkel ellentétben ez a stratégia biztosítja, hogy az innováció az alapoktól induljon, a kereslet által vezérelt legyen, és szorosan igazodjon azok igényeihez, akiknek a javát szolgálja.
Az Európai Bizottság adatbázisában 2023 decemberéig több, mint 3400 projektet rögzítettek, és 2025 végéig továbbiak várhatók. Az Európai Bizottság szeretné, ha az OG-k száma 2026-ig 6000 fölé emelkedjen.
A konferencia a KAP Hálózat jelentőségére fókuszált, de az esemény alapvető célja a kommunikáció, az együttműködés és a tudásmegosztás elősegítése a mezőgazdaság, a vidéki fejlesztés és a kapcsolódó területek szereplői között. Számos kezdeményezésen keresztül működik, ideértve az Európai Innovációs Partnerséget a Mezőgazdasági Termelékenységért és Fenntarthatóságért (EIP-AGRI), amely innovatív projekteket és gyakorlatokat támogat az agrárinnováció előmozdítása, a tapasztalatcsere és a további együttműködési pontok kialakítása mentén. A tevékenységet összefoglaló főbb területek között szerepel a KAP Végrehajtás támogatása, amely egy összetett folyamat a hétéves költségvetés során. Kiemelendő az, hogy a hálózat támogatja a KAP Stratégiai Tervek előkészítését és végrehajtását, amelyek a nemzeti megközelítéseket vázolják a KAP céljainak elérésére. Másik szegmens az innováció és tudáscsere. Az EIP-AGRI kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításában és az innováció ösztönzésében közös projektek révén. A folyamat során a Hálózat eszközöket és támogatást nyújt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák hatásának értékeléséhez, biztosítva az állandó fejlesztést és innovációt.
Az előadások és a workshopok során különböző OG-k mutatták be projektjeiket, gyakorlati megoldásokat, innovatív ötleteket. A beszélgetéseken egyeztettünk az együttműködési lehetőségekről és a finanszírozási mechanizmusokról az innovatív mezőgazdasági gyakorlatok támogatása érdekében.
Egy konkrét projekt példa a „Méhészeti szinergia Németországban”, amelynek keretében a méhpopulációk csökkenésének és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásának kezelésére, egy németországi operatív csoport, olyan projektet dolgozott ki, ami a szinergikus környezetek létrehozására összpontosít, ahol a méhek és a mezőgazdasági tevékenységek egyaránt virágozhatnak. Ez a projekt nemcsak a terméshozam szempontjából fontos beporzást támogatja, hanem a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma egészségét is növeli.
Egy másik csoport a beporzók megőrzését tűzte ki célul különböző innovatív megközelítéseken keresztül. A beporzók csökkenésének okait vizsgálva és új, beporzóbarát gazdálkodási gyakorlatokat fejlesztve ez a csoport olyan megoldásokon dolgozik, amelyek regionális és globális szinten is átformálhatják a gazdálkodási gyakorlatot, a helyi mezőgazdaságra gyakorolt hatást. A szinergiaprojektjében részt vevő méhészek magasabb terméshozamról és jobb minőségről számoltak be, míg a beporzók védelmére irányuló kezdeményezésekben részt vevő területeken bizonyos méhfajok visszatérését tapasztalták, amelyekről korábban azt hitték, hogy visszaszorulóban vannak az adott régiókban.
EIP-AGRI Innovációs Díjátadó Ünnepsége
A konferencia keretein belül rendezték meg az EIP-AGRI Innovációs Díjátadó ünnepséget is. Az elismerés célja, hogy az operatív csoportok által kifejlesztett innovatív gyakorlatokat, megoldásokat, termékek és folyamatokat kiemeljék és jó gyakorlatként prezentálják a szervezők. Az innovatív ötletek alapvetően olyan agroökológiai kezdeményezések, amelyek elősegítik a biodiverzitást és a talajegészséget javító fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. Másik fontos szempont a technológiai innováció, mint például a precíziós mezőgazdaság és digitális eszközök alkalmazása a mezőgazdasági hatékonyság javítása érdekében. Összeségben pedig olyan gyakorlatok kialakítása a cél, amelyek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló klímaokos mezőgazdasági folyamatok kifejlesztését segítik elő. A díjátadón való részvétel feltétele volt, hogy a jelölt már lezárta tevékenységét, vagy a projekt a megvalósítás utolsó szakaszában van és már az eredménye bemutatható. A jelölteket korábban felkérték arra, hogy bemutató videókat küldjenek a projektjeikről, amelyek alapján kiválaszthatják a kategóriák nyerteseit. A közönség szavazhatott a „közönség kedvence” díjra is.
A díjazott kategóriák:
1. Természeti erőforrások fenntartható kezelése a mezőgazdasági gyakorlatokban
– Talajgazdálkodás, vízgazdálkodás, légszennyezés kezelése
2. Üzleti modellek az élelmiszer-ellátási láncokban
– Rövid élelmiszer-ellátási láncok, marketing és fogyasztói kezdeményezések
3. Állatjólét és állattenyésztés
– Állatjóléti mutatók, precíziós állattenyésztés, magas jóléti termékek
4. Klímaváltozás mérséklése és alkalmazkodás
– Szénmegkötés, alacsony kibocsátású termelési rendszerek, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
5. Fenntartható erdőgazdálkodás
– Klímaintelligens erdőgazdálkodás, kártevők és betegségek kezelése, erdei ökoszisztéma-szolgáltatások javítása
6. Digitalizáció
– Precíziós mezőgazdaság, robotika, digitális marketing
Az EIP-AGRI Innovációs Díj 2024 hét kiemelkedő operatív csoportot ismert el Hollandiából, Németországból, Olaszországból, Írországból és Spanyolországból:
- Colorado Bogárfogó, fenntartható gépi kártevőirtás (Hollandia): Ez a projekt a természeti erőforrások fenntartható kezelése kategóriában nyert. A projekt egy mechanikus kártevőirtó gépet fejlesztett ki és tesztelt a kolorádói burgonyabogár ellen.
- Kenderszalma és kendermag termesztése, betakarítása és feldolgozása (Németország): A projekt az „üzleti modellek az élelmiszer-ellátási láncokban” kategóriában nyert, új értékláncokat hozott létre az ipari kender számára, beleértve a kendermagok és a kenderszalma termesztését és forgalmazását, a helyszíni feldolgozást és az adaptált fajták nemesítését.
- Parsutt – Parmai sonka magas fenntarthatósági szabvány (Olaszország): Ez a projekt az állatjólét és állattartás kategóriában nyert, fenntarthatósági protokollt hozott létre a pármai sonkára vonatkozóan, amely magas szintű állatjóléti és biológiai biztonsági előírásokon, valamint a sertéstelepeken az antibiotikumok felelős használatán alapul.
- SUBALMA – Az olajmalom-hulladékot trágyaként használó földalatti csepegtető öntözőrendszerek termelékenységének és fenntarthatóságának javítása nanobuborékok alkalmazásával (Spanyolország): Ez a projekt az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás kategóriában nyert.
- Illaun Farm Forest Alliance (Írország): Ez a projekt a fenntartható erdőgazdálkodás kategóriában nyert.
- Precíziós gazdálkodás Brandenburgban (Németország): A projekt a digitalizáció kategóriában nyert.
- SHEEP-UP (Olaszország): Ez a projekt a „közönségkedvenc” díjat nyerte el, egy tenyésztőkből, kutatókból és állami szervekből álló egységes munkacsoportot hozott létre a kihalófélben lévő juhfajtákat tenyésztő kis hegyvidéki gazdaságok fejlesztése érdekében.
A bemutatott fejlesztések mindegyike jól példázza a KAP Hálózat operatív csoportjainak innovatív szellemét és a mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívások kezelése iránti elkötelezettségét.
Az EU KAP Hálózat, az EIP-AGRI és annak operatív csoportjai, kiemelt szerepet játszanak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és az innováció előmozdításában Európa szerte. A konferencián Magyarországról több operatív csoport is részt vett, amelyek különféle innovatív megoldásokat mutattak be a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terén (Agrárminisztérium, Agrárközgazdasági Intézet, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Innomine Kft, Discovery Kft). A bemutatott gyakorlat az együttműködés képességét erősíti a termelők és kutatók között, ami egy szélesebb térben alkalmazható a közvetlen EU alapokbó való pályázás területén.
Szakmáry Bálint, Bene Dániel
