A DEDIH Forrásműhely, az öt, egymásra épülő workshopból álló sorozat a közvetlen uniós forrásokról, október 15-én elindult. Az első alkalmon több mint 30 résztvevő csatlakozott hibrid formában, személyesen és online. A program két pillérre épült: a tényekre alapozott, stratégiai tájékozódásra és a saját szervezetre szabott gyakorlati munkára. A résztvevők munkafüzet segítségével elkezdhették feltérképezni a saját projektötletükhöz illeszkedő forrásokat, és a Funding & Tenders Portalon megkereshettek egy, a szervezetükhöz illeszkedő felhívást – ezt a későbbi tanácsadáson közösen tovább tudjuk pontosítani.
Miért indult a Forrásműhely?
Az uniós költségvetés nagyjából harmadát közvetlenül az Európai Bizottság kezeli. Ezekben a programokban – például a Horizont Európában, a Digitális Európa Programban vagy a LIFE-ban – nincs előre lefoglalt nemzeti keret: a források európai versenyben, a legnagyobb hozzáadott értéket kínáló projektekhez kerülnek. A magyar szervezetek részvétele ezen a területen jelentősen elmarad a lehetőségektől.
A sorozatot a Digitaltech EDIH keretében a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) szervezte. A két szervezet együtt a digitális fejlesztési tudást és az uniós pályázati módszertant hozza egy helyre. A nap vezérkérdése, amelyre minden blokk visszautalt: „Hogyan járul hozzá ez a projekt az Unió szakpolitikai céljaihoz?” A közvetlen programokban ugyanis nem az a kiindulópont, hogy a szervezetnek mire van szüksége, hanem az, hogy az Uniónak mire, és ezt szükséges a szervezeti célok mentén lefordítani.
A rendszertől a Portálig: előadások és gyakorlat az első alkalmon
A programban öt előadó vett részt, akik közül az első, dr. Petri Bernadett, az MFOI ügyvezetője a három végrehajtási mód – közvetlen, megosztott és közvetett irányítás – különbségéről beszélt. Az előadás során az ügyvezető a Baldwin-féle mosolygörbével mutatta meg, hol van a hozzáadott érték: az értéklánc elején (kutatás, tervezés) és végén (piacra jutás) dolgoznak a közvetlen uniós források, míg a középső szakasz jellemzően a kohéziós programok terepe. A jogalap-lánc (többéves pénzügyi keret → programrendelet → munkaprogram → felhívás) azt tette világossá, miért nem elég csak a felhívást elolvasni: a jellemzően egy-két éves munkaprogramot és az adott terület szakpolitikai céljait is ismerni kell.
Petri Bernadett kitért a következő hétéves költségvetési ciklusra is. A Bizottság tervei szerint a közvetlen források súlya jelentősen nő – a jelenlegi nagyjából egyharmados arányról akár kétharmad felé –, bár a tervezetről még folynak a tárgyalások. Ezért kulcskérdés, hogy a szervezetek már most építsenek belső pályázási tudást és gyakorlatot, amelyre a későbbi pályázatok során építhetnek.
Dr. Matuz János a magyar részvétel adatait mutatta be, saját számításai alapján. 2021 és 2025 között a magyar szervezetek 1,196 milliárd eurót nyertek el, ez a közvetlen források 0,90%-a – miközben Magyarország az EU lakosságának 2,11%-át adja. Egy főre vetítve 125 euró jutott, az uniós átlag 295 euró; a 27 tagállam közül csak Románia áll mögöttünk a forráslehívási mutatókban.
A programonkénti bontás ugyanakkor biztatóbb képet adott: a CERV-ben, az Európai Szolidaritási Testületben, a Single Market Programme-ban és az Erasmus+-ban lakosságarány felett teljesítünk. A lemaradás jelentős része a Horizont Európában koncentrálódik (0,51%), amely viszont a közvetlen források negyedét adja.
A workshop során arra is rávilágított, hogy a források néhány európai húzóközpontba koncentrálódnak: a Horizont Európa forrásainak 53%-át a 250 NUTS2 régió közül a 20 legsikeresebb kapja, és ezek között egyetlen közép-kelet-európai régió sincs. Ezek a központok nem feltétlenül azonosak azokkal, ahol az innováció a legerősebb, viszont a gyakorlati tanulság egyértelmű: aki még nem pályázott, annak ezekben a régiókban érdemes tapasztalt partnereket és konzorciumot keresnie.
Arra is kerestük a választ, hogy miért alakult így a magyar részvétel, és kihez lehet fordulni pályázati tanácsadás kapcsán. Az öt hazai akadály: az ökoszisztéma-hátrány (nyelvtudás, kapcsolatrendszer, értékelői tapasztalat), az alternatív költség (amíg van egyszerűbb hazai forrás, arra fordulunk), az intézményi adaptáció hiánya, valamint az érdekérvényesítés gyengesége a keresleti és a kínálati oldalon. A támogató szereplők közül a nemzeti kapcsolattartó (NCP) az elsődleges forrás, az MFOI a módszertani hátteret és tanácsadói, érdekképviseleti támogatást nyújt.
Pató Viktória Lilla a forrástérkép logikáját mutatta be. Az (A) csoportba a közvetlen uniós programok tartoznak, például a Horizont Európa, a LIFE és a Digitális Európa Program; a (B) csoportba az egyéb uniós eszközök, mint a GINOP Plusz, az Interreg vagy az RRF; a (C) csoportba a kiegészítő nemzetközi források, mint a Visegrádi Alap és az EGT- és Norvég Alap. A három csoportot külön kell kezelni, mert eltér a jogi keretük, az elszámolási logikájuk és a kombinálhatóságuk- hívta fel rá a figyelmet.
Az előadás másik fókusza az volt, mitől jó egy projektötlet a közvetlen forrásoknál. Nem elég egy hazai vagy helyi problémát megoldani: a projektnek európai szinten értelmezhető kihívásra kell reflektálnia, és kapcsolódnia kell az Unió szakpolitikai célkitűzéseihez. Ugyanilyen fontos a jó konzorcium: egy jó ötlet is nagy valószínűséggel elbukik, ha a partnerek teljesen újak, és nincs uniós pályázati tapasztalatuk. Többek között a források egymásra épüléséről is volt szó. A kohéziós források kiválóak a gyártási, termelési és infrastruktúrafejlesztési szakaszra, de ehhez innovációnak és piacra jutásnak is kapcsolódnia kell – ebben segítenek a közvetlen uniós források. Ha a termék nem újul meg, a gyártás önmagában hosszú távon nem versenyképes.
Két gyakori félreértést is tisztáztak a résztvevők. A Seal of Excellence minőségi címke, önmagában nem jár vele pénz. A kettős finanszírozás tilalma pedig nem tiltja a források kombinálását, csak azt, hogy ugyanaz a költség kétszer térüljön meg. Ezután a résztvevők a munkafüzetben elkezdhették a saját forrástérképük kitöltését.
Dászkál János, a Digitális Európa Program nemzeti kapcsolattartója az uniós digitalizációs célokat és a magyar helyzetet vetette össze. A Digitális Évtized 2030-as célja, hogy az európai vállalatok 75%-a használjon felhőt, mesterséges intelligenciát vagy big datát; a magyar vállalkozásoknak ma 14%-a használ MI-t. Az infrastruktúrában jól áll az ország, a vállalkozások digitális átalakulása azonban lassabb.
A 8,168 milliárd eurós DEP hat specifikus célkitűzés köré szerveződik, a szupergépektől a kiberbiztonságon át a digitális készségekig. Dászkál János bemutatta a jelenleg nyitott felhívásokat – 2026 őszének fókusza a kiberbiztonság –, valamint a nyilvános munkaprogram alapján a 2027-ig várható kiírásokat. Külön kitért a cascade fundingra, amelyben egy nyertes konzorcium nyílt felhívásokon adja tovább a forrás egy részét KKV-knak – ez kisebb szervezeteknek gyakran a legjobb belépő. Az előadást a pályázás gyakori buktatói és jó gyakorlatai zárták. A 2028–2034-es ciklusban a DEP az új Európai Versenyképességi Alapba olvad be, és a digitalizációs források a tervek szerint több mint ötszörösükre nőnek.
A nap leghosszabb, gyakorlati blokkjában dr. Gyurcsán Judit vezette végig a résztvevőket a Funding & Tenders Portálon. Hangsúlyozta; ahhoz, hogy a Portál minden funkciója elérhető legyen, EU Login fiókkal kell regisztrálni, és a szervezetet is hozzá kell rendelni egy PIC-kód generálásával – ennélkül csak a nyilvános felület használható. A bemutató kitért a felhívások keresésére és értelmezésére, a partnerkeresésre, valamint arra, hogyan lehet jelentkezni pályázati bírálónak – ez az egyik leggyorsabb út az értékelői logika megértéséhez. A Portál használatához az MFOI oktatóvideót is készített.
Kérdések a teremből: cascade funding és érdekérvényesítés
Az egyik résztvevő elmondta, hogy szervezetük többször is indult már cascade funding felhívásokon, és úgy érzik, lobbizni is kellene az ügyükben. A válasz rávilágított egy gyakori félreértésre: az uniós érdekérvényesítés nem a beadott pályázat után kezdődik, és nem arról szól, hogy egy pályázat nyerjen. Ex-ante, előzetes érdekérvényesítésről van szó.
Ha egy magyar szervezet olyan európai szinten releváns problémába ütközik, amelyet sem uniós, sem hazai szinten nem kezelnek még, és van ötlete a megoldásra, de nem talál hozzá felhívást, akkor a problémát az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának lehet címezni, bemutatva annak európai hozzáadott értékét. Ha a téma beépül a munkaprogramba, egy későbbi felhívásban megjelenhet – és arra már a szervezet a saját megoldásával pályázhat. Ebben a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda is segítséget tud nyújtani.
Projektötletek, előszűrés és döntés
A gyakorlati részben a szervezetek képviselői bemutatkoztak egymásnak, és megosztották egymással forlmálódó projektötleteiket. Ebből több helyen B2B-beszélgetés is indult: a szervezetek egymás ötleteire is ránézhettek, és lehetséges kapcsolódási pontokat kereshettek.
Ezután egy tízpontos ellenőrzőlistával végig lehetett gondolni, hogy a kiválasztott felhívás releváns-e: jogosult-e a szervezet, belefér-e az ötlet a felhívás céljaiba, reális-e a projektméret, van-e erős nemzetközi partner. A páros pitchben a résztvevők két percben mutathatták be ötletüket, a párjuk pedig értékelői szemmel adott visszajelzést.
Amivel a résztvevők tovább dolgozhatnak
A résztvevők munkafüzetet kaptak, amely a nap gyakorlati részeit vezette végig, és lehetőséget ad a pályázati ötlet továbbgondolására. Ha a szervezetek a munkafüzet kérdéseit átgondolva érkeznek a tanácsadásra, ott már célzottan, a saját ötletükre szabva tudunk továbblépni. A munkafüzet fő részei:
- Forrástérkép: a saját projektötlethez szóba jöhető programok mindhárom forráscsoportban, a kombinálás és az elhatárolás szempontjaival.
- A felhívás elemzése: egy kiválasztott felhívás legfontosabb elemei saját szavakkal – mit lehet csinálni, milyen eredményt várnak, mik a feltételek.
- Előszűrő ellenőrzőlista: érdemes-e elindulni, és ha nem, miért nem.
- Teendőlista: EU Login, PIC-kód, hozzáférések, feliratkozás a felhívás értesítéseire, kapcsolatfelvétel az NCP-vel vagy az MFOI-val.
A nap talán legfontosabb tanulsága, hogy a hazai lemaradás nem tudományos vagy szakmai képességbeli hátrány. Sokkal inkább szemléleten, felkészülésen és kapcsolati tőkén múlik – ezek pedig tanulhatók és építhetők.
A nap értékelése
A nap egyik fő tapasztalata, hogy a hibrid forma jól működött: a több mint 30 résztvevő személyesen és online is aktívan bekapcsolódott. A program kettőssége – egyfelől tények és elméleti tájékozódás, másfelől markáns gyakorlati munka – lehetővé tette, hogy a résztvevők ne csak információkat kapjanak, hanem a saját szervezetükre is alkalmazzák azokat.
Önreflektív nap volt. Akiknek még nem volt kiforrott ötletük, azok azon gondolkodhattak el, milyen projekt illene a szervezetükhöz. Akiknek már volt, azok nyitottabb szemmel, célzottabban tudtak keresgélni a közvetlen uniós források világában. A szervezetek bemutatkozása és a közös, B2B jellegű gondolkodás külön értéket adott a napnak.
A visszajelzések alapján a Funding & Tenders Portal gyakorlati bemutatása volt az egyik leghasznosabb rész, és a résztvevők szívesen hallanának róla még bővebben. Ezt a következő alkalmak tervezésénél figyelembe vesszük, addig is az MFOI oktatóvideója tud segítséget nyújtani.
A Forrásműhely célja, hogy a hazai KKV-k és közintézmények – elsősorban a digitalizációs témákban – kapacitást építsenek a közvetlen uniós forrásokra: lássák, hogyan lehet pályázni, mik a feltételek és a buktatók, és kikhez érdemes fordulni. Az első nap ehhez megadta az alapot. A munkafüzetre épülő egyéni tanácsadásra minden résztvevőt szeretettel várunk, ahol a megfogalmazott ötleteket tovább tudjuk fejleszteni.
Hogyan folytatódik a sorozat
A workshopsorozat első alkalmán a projektötlet definiálásában segítettünk; a következő alkalmakon pályázatot építünk belőle. Az alkalmak önállóan is érthetők, de egymásra épülnek, és a mai munkaanyagokat vissszük tovább.
- 2. alkalom – A projektötlettől a nemzetközi partnerségig. A saját projektötlet a probléma → cél → output → outcome → impact logikán át pályázatképes koncepcióvá válik, mérhető mutatókkal és partnerkereső profillal.
- 3. alkalom – Digitális készségek az EU-s pályázatok megírásában. A pályázat felépítése, jogi, pénzügyi és adminisztratív sajátosságai; a Portál itt már beadási felületként kerül elő.
- 4. alkalom – A mesterséges intelligencia a pályázatírásban és az értékelésben. Hogyan segíthet az MI az írásban, és mire figyelnek az értékelők.
- 5. alkalom – Szerződéskötéstől a megvalósításig. A nyertes projekt dokumentálása, jelentéstétele és projektmenedzsmentje digitális felületeken.
A 2. alkalomra érdemes magunkkal hozni a kitöltött munkafüzetet, a kiválasztott felhívás letöltött dokumentumcsomagját és a szervezet rövid, angol nyelvű bemutatását. Az MFOI továbbra is várja ingyenes pályázati tanácsadásra a magyar KKV-kat és közintézményeket, hogy a Digitaltech EDIH projekt keretein belül is hozzásegítse a magyar partnereket a közvetlen uniós források elnyeréséhez.
