A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai több nyári fesztiválon is részt vettek, amelyeken az európai stratégiát érintő kérdésekről vitatkoztak panelbeszélgetéseken. Ezekről röviden beszámolunk bejegyzésünkben.
2025. július 17-én a Gombaszög Nyári Táborban az „Uniós milliárdok, nemzeti akarat – Kié a jövő költségvetése?” című panelbeszélgetésen vett részt Dr. Petri Bernadett ügyvezető, aki nyitóelőadásában hangsúlyozta: az EU költségvetésének jelenlegi szerkezete a kohéziós források szűkítésével jár, ami hatással van a magyar nemzetpolitikai együttműködésekre.
A beszélgetés a résztvevői egyetértettek abban, hogy valódi változást csak összefogással lehet elérni. A felvidéki együttműködések tapasztalatai azt mutatják, hogy a közös munka alapja a bizalom, a kölcsönös megismerés és a támogatás – éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ezekre a célokra a jövőben is megfelelő források álljanak rendelkezésre.
2025. július 22 és 27. között került megrendezésre a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén Tusványos, ahol Dr. Petri Bernadett ügyvezető három panelbeszélgetésen is részt vett: Július 23-án a „Kenyeret és esélyt – Hazai és uniós támogatások civil szervezeteknek” című panelbeszélgetésen Benedek Márta pályázati szakértő moderálásában Horváth Viviennel, a Magyarok Kenyere Alapítvány programigazgatójával arra keresték a választ, hogyan kaphatnak helyet a civil kezdeményezések és jótékonysági programok az Európai Unió támogatási rendszerében.
A Magyarok Kenyere egyedülálló karitatív kezdeményezés, amelynek keretében a Kárpát-medencei magyar gazdák felajánlják búzatermésük egy részét, hogy lisztet készítve segítsék a rászoruló gyermekeket és családokat. A program nemcsak szociális támogatást jelent, hanem a nemzeti összetartozást is erősíti.
A panelben arról is szó esett, hogy egy ilyen kezdeményezés miként tudna EU-s szintű forrásokhoz jutni, illetve milyen kormányzati támogatások segítik ma is a működését. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy bárhogyan is alakuljon a jövő költségvetése, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar gazdák határokon innen és túl is megkapják a nekik járó támogatásokat.
Miközben Európa gazdasági súlya évek óta csökken és versenyképessége is romlik, sokak szerint az uniós források nem a családokat, a helyi közösségeket, az egyházakat és az őshonos nemzeti kisebbségeket szolgálják, hanem ideológiai célokat. A következő, július 24-i „Kié Európa pénze?” című tusványosi panelbeszélgetés éppen ezeket a kérdéseket járta körül.
A kerekasztal résztvevői között volt Dr. Petri Bernadett ügyvezető mellett Győri Enikő és Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő (Fidesz–KDNP), Kovács Péter, a Hungary Helps ügynökség vezérigazgatója, Bogányi Gergely, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, valamint Tóth József, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban főtitkára. A moderátor Zöldhegyi Katalin, az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kommunikációs vezetője volt.
A panel résztvevői hangsúlyozták: bár az EU előtt valódi gazdasági kihívások állnak, a fő probléma az, hogy az új hétéves költségvetési tervezetben a helyi közösségek és a családok háttérbe szorulnak, miközben a források egyre inkább politikailag motivált célokra mennek.
A beszélgetés végső üzenete az volt, hogy a patrióta erőknek össze kell fogniuk, és gazdasági, politikai, valamint kulturális téren is meg kell erősíteniük a keresztény-konzervatív értékek képviseletét. Ehhez elengedhetetlen a tudatos tervezés, az együttműködés és a társadalmi-gazdasági szereplők megnyerése.
Végül, július 25-én a fiatalok helybenmaradásának kérdését járta körbe a magyar ifjúságkutatás eredményein keresztül a Helyben? Rendben! című panel.
A beszélgetés résztvevői voltak Dr. Petri Berndadett mellett Székely Levente, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója, Rókusfalvy Pál László, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Ferenc Viktória EP-képviselő, valamint Erdős Szabolcs, a Helyben? Rendben! program alapítója. A moderátori szerepet Héjja Gábor stratégiai tanácsadó töltötte be.
A panelben elhangzott: az Európai Uniónak nem háztartásokban, hanem családokban kell gondolkodnia, ha valódi eredményt akar elérni a fiatalok helyben maradásának támogatásában. Kiemelték az EU „Right to Stay” (a maradás és visszatérés joga) programját is, amely jelenleg még gyerekcipőben jár, de amelyet minél előbb gyakorlattá kell formálni, és amelyhez az új uniós költségvetésnek forrást kell biztosítania.
2025. augusztus 2-án telt ház előtt került sor az MCC Feszt MOL Nagyszínpadán arra a beszélgetésre, amely Európa jövőjét, versenyképességét és globális szerepét állította a középpontba. Az „Öreg kontinens, gyenge kontinens?” című panelen Dr. Petri Bernadett ügyvezető mellett Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója, valamint Világi Oszkár, a MOL-csoport vezérigazgató-helyettese osztották meg gondolataikat a közönséggel.
A vita kiindulópontja az a kérdés volt, vajon valóban gyengül-e Európa, vagy inkább új formát keres a globális kihívások közepette. A résztvevők rávilágítottak: a kontinens egyszerre küzd gazdasági, demográfiai és geopolitikai problémákkal – elöregedő társadalmak, csökkenő versenyképesség, külső függőségek és belső megosztottság jellemzik a helyzetképet.
A beszélgetés résztvevői szerint Európa jövőjének kulcsa a reálpolitika és a gazdasági racionalitás felé való visszatérés. Úgy vélték, a kontinens csak akkor őrizheti meg tényleges szerepét a világpolitikában, ha képes lesz a nemzetek erejére, önállóságára és cselekvőképességére építeni.
Mindemellett a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda kiemelt szakértője, Pató Viktória Lilla is részt vett augusztus másodikán az MCC Feszt ,,Van kiút a mamahotelből?- Otthonteremtésről röviden című panelbeszélgetésen Esztergomban.
A beszélgetés során szakértőnk a statisztikai adatok mellett a szakpolitika alakulására is kitért: bemutatta, hogy az európai fiatalok szülői otthon elhagyásának életkorában egy észak-déli polarizációt tapasztalunk, míg délen 30 éves kor felett is a családi fészekben élnek, addig északon 22 éves korig átlagosan elköltöznek otthonról.
Emellett ismertette azt is, hogy bár a lakhatás tagállami hatáskör, vannak a lakhatási válság kezelését segíteni célzó közvetlen uniós források az épületek korszerűsítésére, energiatakarékosságra, innovációra vonatkozóan is.
A lakhatás ügyének fontosságát tükrözi az is, hogy a második Von der Leyen Bizottság egyik fontos prioritása, hiszen beemelte az energia és lakhatási biztosi pozíciót. A témáról részletesebben a Ludovika Blogon olvashat.
Szöveg: Berki Nikoletta
