Az ERRIN, vagyis az Európai Régiók Kutatási és Innovációs Hálózata (European Regions Research and Innovation Network) taggyűlésén áttekintettük azokat a fő európai szakpolitikai folyamatokat és munkaterületeket, amelyek 2026 második felében meghatározzák a régiók, városok és helyi innovációs ökoszisztémák lehetőségeit. A megbeszélés központi üzenete egyértelmű volt: az európai versenyképesség jövője nem kizárólag nemzeti szinten dől el, hanem egyre inkább a régiókban, városokban és településeken, ahol az innováció, a digitalizáció, a klímaalkalmazkodás, az egészségügy, a kultúra és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás konkrét fejlesztésekké válnak.
Az ERRIN munkája azért különösen fontos Magyarország számára, mert a hálózat az európai szakpolitikákat nem elvont brüsszeli keretként, hanem gyakorlati projektlehetőségként közelíti meg. A taggyűlésen áttekintett területek mindegyike olyan témát érint, amely a magyar városok és települések számára is kézzelfogható fejlesztési irányt jelenthet: az okosváros megoldásoktól a kulturális örökségen át a vízgazdálkodásig, a talajvédelemig, az egészségügyi innovációig és a mesterséges intelligencia közszolgáltatási alkalmazásáig.
Az egyik legfontosabb horizontális téma a 2028–2034-es uniós hosszú távú költségvetéshez kapcsolódott. Az ERRIN szakpolitikai munkája arra irányul, hogy a következő költségvetési ciklus három meghatározó eszköze — a Horizon Europe következő szakasza, az Európai Versenyképességi Alap és a nemzeti, illetve regionális partnerségi tervek — egymással összhangban működjön. Ez a magyar szereplők számára azért kulcsfontosságú, mert a jövőben még fontosabb lesz, hogy a kutatási és innovációs források ne szigetelt projektekben jelenjenek meg, hanem megfelelő hatást érjenek el a helyi közösségek számára is.
Kiemelt hangsúlyt kapott az intelligens szakosodás, vagyis a Smart Specialisation, valamint a régiók és helyi szereplők bevonása az új uniós finanszírozási architektúrába. Ez Magyarország számára különösen fontos üzenet. A magyar városok, vármegyék, egyetemek, fejlesztési ügynökségek és gazdasági szereplők akkor tudnak sikeresen bekapcsolódni az új uniós programokba, ha saját helyi erősségeiket világosan meg tudják fogalmazni. Egy ipari város esetében ez lehet a gyártástechnológia, a robotika vagy az energiahatékonyság; egy történelmi város esetében a kulturális örökség és a kreatív ipar; egy agrártérség esetében pedig a talajegészség, a vízgazdálkodás vagy a biogazdaság.
Az ICT, vagyis az információs és kommunikációs technológiák területén az ERRIN külön foglalkozott a digitális érettséggel, az állampolgár-központú közszolgáltatásokkal, az okosvárosokkal, a mesterséges intelligenciával, a kvantumtechnológiákkal, valamint az európai digitális innovációs hubok szerepével. Ez a magyar települések számára közvetlen lehetőséget jelenthet a közszolgáltatások modernizációjára. Az AI nem csupán nagyvállalati technológia: felhasználható ügyintézési folyamatok egyszerűsítésére, városi adatelemzésre, közlekedésszervezésre, energiahatékonysági megoldásokra vagy akár a helyi vállalkozások digitális átállásának támogatására is.
Az egészségügyi klaszter munkája szintén számos kapcsolódási pontot kínál. A rákellenes misszió, az EU Beating Cancer Plan, az egészségügyi adatgazdálkodás, a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazása, a biotechnológiai és élettudományi kezdeményezések, valamint a regionális egészségügyi innovációs völgyek mind olyan területek, ahol magyar önkormányzatok, egyetemek, kórházak, egészségügyi szolgáltatók és civil szervezetek is bekapcsolódhatnak nemzetközi együttműködésekbe. Különösen fontos lehet ez azoknak a térségeknek, ahol a megelőzés, a szűrés, az egészségügyi hozzáférés vagy az idősödő társadalom kihívásai helyi szinten is erősen jelentkeznek.
A kultúra és kreativitás területén az ERRIN a kulturális politika és finanszírozás, az Új Európai Bauhaus, a fenntartható és inkluzív lakhatás, a városi átalakulás, a kulturális örökség, a klímaadaptáció, a digitális készségek, a turizmus és a társadalmi befogadás kérdéseit tekintette át. Ez különösen jó lehetőség a magyar városok számára, hiszen Magyarországon számos olyan település van, amely erős történeti, kulturális vagy épített örökséggel rendelkezik, de ennek európai projektként való megfogalmazása sokszor még nem történik meg. A kulturális örökség ma már nem csupán megőrzési kérdés, hanem városfejlesztési, turisztikai, közösségépítési és innovációs lehetőség is.
A természeti erőforrások és alkalmazkodás klasztere szintén kiemelten fontos magyar szempontból. Az EU biogazdasági stratégiája, a körforgásos gazdaság megerősítését célzó új uniós szabályozási irányok, a talajvédelemhez és klímaalkalmazkodáshoz kapcsolódó uniós missziók, a vízreziliencia-kezdeményezés, valamint az európai klímaellenállóképességi keret mind olyan területek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a magyar városok és települések mindennapi kihívásaihoz. A vízhiány, az aszály, a talajromlás, a hőhullámok, a városi zöldfelületek csökkenése vagy a körforgásos gazdasági megoldások hiánya nem távoli európai problémák, hanem közvetlen magyar, helyi fejlesztési feladatok.
Ezek a területek együtt azt mutatják, hogy a következő időszakban a magyar városok és települések számára a közvetlen uniós források nemcsak egyedi pályázati lehetőségeket jelentenek, hanem stratégiai pozicionálási eszközt is. Azok a települések lesznek sikeresebbek, amelyek képesek saját fejlesztési kihívásaikat európai nyelvre lefordítani: vagyis megmutatni, hogy egy helyi probléma hogyan kapcsolódik az európai versenyképességhez, a klímaalkalmazkodáshoz, a digitális átálláshoz, az egészségügyi rezilienciához vagy a kulturális innovációhoz.
A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ezért a következő hónapokban arra törekszik, hogy ezeket az európai folyamatokat minél közelebb hozza a magyar városokhoz, településekhez és helyi fejlesztési szereplőkhöz. Az MFOI célja, hogy az ERRIN-ben megjelenő szakpolitikai információkat és projektlehetőségeket gyakorlati tudássá alakítsa: azonosítsa a releváns pályázati irányokat, segítse a projektötletek előkészítését, támogassa a nemzetközi partnerségépítést, és közvetítse a magyar helyi szereplők érdekeit az európai hálózatokban.
Ennek érdekében az MFOI kiemelten figyeli majd az év végéig megnyíló vagy előkészítés alatt álló uniós lehetőségeket a digitális átállás, a mesterséges intelligencia, az egészségügyi innováció, a klímaadaptáció, a vízgazdálkodás, a talajvédelem, a kulturális örökség, az Új Európai Bauhaus és a smart city fejlesztések területén. Emellett célzott szakmai tájékoztatással, projektfejlesztési konzultációkkal és partnerkeresési támogatással segítjük azokat a magyar önkormányzatokat és intézményeket, amelyek nemzetközi konzorciumokban vagy európai pilotprojektekben szeretnének részt venni.
Az ERRIN taggyűlés egyik legfontosabb tanulsága, hogy Európában egyre nagyobb szerepet kapnak a régiók és városok mint az innováció gyakorlati végrehajtói. Ez Magyarország számára nem kockázat, hanem lehetőség. A magyar települések akkor tudnak versenyképesen megjelenni az európai térben, ha nem csupán forrást keresnek, hanem világos fejlesztési történetet, partnerségi ajánlatot és helyi erősségekre épülő projektkoncepciót is kínálnak.
A következő időszak feladata ezért az, hogy a magyar városok és települések ne kívülről figyeljék az európai innovációs folyamatokat, hanem aktív részeseivé váljanak azoknak. Az MFOI ebben kíván híd szerepet betölteni: összekapcsolni a magyar helyi fejlesztési igényeket az európai szakpolitikai irányokkal, a közvetlen uniós forrásokkal és azokkal a nemzetközi hálózatokkal, amelyekben a jövő versenyképességi együttműködései formálódnak.
